Mi az a globális felmelegedés?
Miért van szükség az éghajlat védelmére?
Mik azok az üvegházhatású gázok?
Miért kell csökkentenünk a CO2 kibocsátást?
Mit jelent a klímasemlegesség?
Mit értünk erdőgazdálkodás alatt?
Mitől lesz valami karbonsemleges?
Európai Zöld Megállapodás.
Mi az ETS? Hogyan működik az ETS rendszer?
A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. évi párizsi klímakonferenciáján a 195 résztvevő ország egyhangúlag szavazott az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. Az éghajlat védelme nem pusztán a politikusok vagy a társadalmak feladata. Globális kihívásként mindannyiunktól cselekvést igényel. A klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsfontosságú szerepe van a gazdaságnak, valamint a gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak. A napi üzleti tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást, ahol lehet, csökkenteni kell, illetve, ha erre nincs lehetőség, akkor kompenzálásra van szükség.
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák a föld felszínéről származó infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkör- ében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon.
A metánhoz hasonlóan a CO2 is üvegházhatású gáz. Elnyeli és visszasugározza a Nap által a Földre kibocsátott hőt. Minél több üvegházhatású gáz halmozódik fel az atmoszférában, annál nagyobb mértékben emelkedik a hőmérséklet. A CO2 csökkentése emiatt hatékony intézkedés a klímaváltozás ellen, ugyanakkor komoly kihívást jelent, különösen a gazdaság számára.
Azokat a vállalatokat, folyamatokat és termékeket nevezzük klímasemlegesnek, amelyek nemzetközileg elismert szén-dioxid-kompenzációs projektek támogatásával ellentételezik CO2-kibocsátásukat. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése és csökkentése mellett a klímavédelem további fontos eleme a széndioxid-kibocsátás ellensúlyozása. Ezt a módszert először 1997-ben, a kiotói egyezményben fogadták el, majd azóta továbbfejlesztették.
A karbonsemlegesség rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során vagy egy egyén az életmódja során a lehető legkisebbre csökkentette karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátásokat ellentételezte (kiegyenlítette). Karbonsemleges lehet egy termék, szolgáltatás, rendezvény stb. is azáltal, hogy a kapcsolódó karbonkibocsátásokat ellentételezzük.
A karbonkibocsátásokat úgy lehet ellentételezni, azaz kiegyenlíteni, hogy olyan zöld projekteket támogatunk utólag, önkéntes karbonkreditek megvásárlása révén, amelyek harmadik fél által igazoltan üvegházhatású gáz kibocsátásokat kerültek el vagy kötöttek meg.
Az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon. E cél megvalósítása egész Európában gazdasági és társadalmi átalakulást tesz szükségessé, amelynek költséghatékonyan, igazságosan és társadalmilag kiegyensúlyozott módon kell végbemennie.
Az Európai Bizottság a zöld megállapodásról szóló közleményében ismertette azokat a szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek célja elősegíteni, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.
Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.
Ennek elérését segíti a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS), amelyet 2005-ben hozott létre az Unió, és amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik.
Az ETS több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.
Az erdő fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége.